Függetlenedésről azonban nincs szó, azt jelenleg egyik nagy tajvani párt (a Demokratikus Progresszív Párt (DPP) nevű kormánypárt, illetve az ellenzéki Kuomintang) sem emelte be rövidtávú kormányzati célkitűzései közé. Nem véletlenül: a felmérések szerint a tajvani társadalom nagy része
nem szeretne sem Kína részévé válni, sem a függetlenség kikiáltásával létbizonytalanságba kerülni;
egyszerűen a mostani status quo, a megszokott élet folytatását szeretnék, a viszonylagos békés egymás mellett élést a „Nagy Testvérrel”, Kínával.
A legfőbb szövetséges, az Egyesült Államok sem buzdítja erre a szigetországot, sőt, a Pelosi-vizit előtt a Fehér Ház közleményben jelezte: Washington nem támogatja a függetlenséget, az amerikai Kína-politika álláspontjai nem változtak, marad továbbra is Kína diplomáciai elismerése, illetve Tajvan önvédelmi képességinek szerződéses támogatása – ez Washington hivatalos hozzáállása a helyzethez.
Mint az amerikaiak jelezték: az elmúlt évtizedekben Pelosi előtt több tucat képviselőházi tag járt már Tajvanon, és egyik vizit sem váltott ki ilyen politikai hisztériát. Aggodalomra inkább az ad okot szerintük, hogy
Kína az elmúlt egy évben rendszeresen és szándékosan megsérti Tajvan légterét és felségvizeit,
nyilvánvalóan azzal a céllal, hogy legitimitását szisztematikusan megkérdőjelezze, védelmi képességeit tesztelje.
Hogy a konkrét tettek alapján ki sérti meg kinek a szuverenitását, területi integritását, azt a nemzetközi jogászok ítéletére bízom. A háború és béke kérdését azonban csak elvétve szokták ők eldönteni – ahogy az ukrajnai háborúban is láttuk. A következő napokban, hetekben meglátjuk, hogy a kínai, amerikai és tajvani vezetőknek mekkora józanságuk, hidegvérük van a mélyebb konfrontáció elkerüléséhez.
Kína a Pelosi-vizitre való válaszlépésként csütörtökön egy öt napig tartó hadgyakorlatot kezd a tengeren,
a Tajvani-szorosban és Tajvan túloldalán is, 20 kilométerre a tajvani partoktól, egyes alakulatok éles lőszert, illetve nagy hatótávolságú rakétákat is kipróbálnak majd. Emiatt a kereskedelmi hajók és a személyszállító repülőgépek útvonalait módosítani fogják, a kikötők védelmét pedig megerősítik. A februári orosz hadgyakorlatok óta tudjuk, hogy amikor „csak” hadgyakorlatokról beszél egy állam, abból végül más is lehet, akár támadás is. Remélhetőleg, Kína megáll a figyelmeztetésnél, és öt nap múlva a biztonsági epizód csak történelem lesz.